2010. szeptember 30., csütörtök

Már megint menni kell választani?

Ismét ott hemzsegnek az út menti villanyoszlopokon a portrék. Többnyire férfiak, mindenféle korosztályból, harminctól felfelé. Azért akad néhány csinosnak mondható hölgy is. Felületes ránézésre lehetetlen megállapítani pártállásukat. A szocialisták esetében még tüzetesebb tanulmányozás után sem egyértelmű, melyik párt áll a jelölt háta mögött. Nem hinném, hogy kevesen lennénk, akiknek egy kicsit már elege van a választásokból. Miért kell az önkormányzati választásokat néhány hónappal a parlamenti választások után tartani? Miért nem lehet mondjuk a parlamenti választási ciklus félidejében? Abban az esetben sokkal több joggal állíthatnák a politikusok, hogy az eredmények kifejezik a választók véleményét a kormány politikájáról. Egyébként is nehéz józan ésszel belátni, hogy mi köze az önkormányzati munkának a pártokhoz? Az önkormányzat megválasztott tisztségviselőinek az ott élő lakosság érdekeit kell szolgálni pártállástól függetlenül. Az emberi értékek számítanak, meg a jelölt kapcsolata a körzettel. Nem mindegy, hogy lokálpatrióta, vagy életében még nem járt ott. Kis falvakban, ahol mindenki ismer mindenkit, ott nyilván ezek a szempontok érvényesülnek választáskor. Városokban viszont már sokkal nehezebb behatóan megismerni a jelölteket. Ugyan kinek van kedve jelölőgyűlésekre járni, kényes kérdésekkel színvallásra késztetni őket? Választunk hát jobb híján a pártszimpátiánk alapján, bármennyire is értelmetlen. Igaz, gyakran hallani, hogy jobban jár az önkormányzat, ha kormánypárti a vezetője, mert ő könnyebben jut forrásokhoz. Ezzel kapcsolatban szerencsére semmi meggyőző bizonyítékkal nem találkoztam. Hátborzongató lenne olyan világban élni, ahol csak akkor javítják ki az úton a kátyút, vagy újítják fel az óvodát, iskolát, ha a lakosság többsége a kormánypártra szavaz. Teljesen érthető, ha valaki a távolmaradás mellett dönt. Pártállás alapján értelmetlen választani, a nevek viszont semmit sem mondanak. Ám ha mindenki így gondolkodik, akkor mi lesz a demokráciával? A lakosság aktív részvétele alapvető feltétele ennek a társadalmi formának a működéséhez. Aki nem megy el szavazni, az megérdemli, hogy diktatúrában éljen. Bizonyára sokan úgy vélik, többet ér egy jó diktatúra, mint egy impotens demokrácia. A gond csupán az, hogy egy diktatúráról csak később derül ki, hogy tényleg jó e a többségnek. Ha kiderül, hogy egyáltalán nem, akkor sem lehet már tőle egyhamar megszabadulni. Amúgy a történelemben hatalomra jutott diktátorok mind csupa szépet és jót ígértek a népnek. Éppen ezért, bármennyire is elegünk van már a kampányokból, a politikusok mellébeszéléséből, igenis menjünk el szavazni! Keressünk rá a jelöltekre a NET-en és ha jobbat nem tudunk kitalálni, hát válasszunk a fényképük alapján, de mindenképpen válasszunk és erre ösztökéljük családtagjainkat is.